Szétnéztem Baján 2025. 05. 11. HD

A magyar nyelv egy személyes történet az afáziáról és a küzdelemről.

Szétnéztem Baján.2025. 05. 11. Délelőtt ,miután városban töltöttem az időt, elmentem a Torellinál, felmentem az épület tetejére, és a „Baja” felirat környékén készítettem néhány felvételt. Ezután elmentem a Bajai ágyúhoz, leültem, és megnéztem, mit mutatott a hőmérő – a hídnál 11:51-kor 27 °C volt, amint azt a videóban is láthatjátok.

Később a Szentháromságtér felé gurultam, ahol megtekintettem a tért, majd elindultam a „Páduai Szent Antal Kolostortemplomhoz” (más néven Barátok temploma) is. Ezt követően a Tóth Kálmán tér felé vettem az irányt, ahol megtalálható a „Baja-Belvárosi Római Katolikus Plébánia” – épület mellett a Bajai III. Béla Gimnázium is áll.

Mivel most zajlik az érettségi vizsga, ez az egész élmény még különlegesebb számomra.

A magyar nyelv egy személyes történet az afáziáról és a küzdelemről

A városban jártam, és hallottam, ahogy a fiatalok az érettségi feladatokról beszélgettek. A magyar tételről volt szó, de csak néhány szót hallottam. Ekkor elgondolkodtam azon, milyen nehéz is lehet a magyar nyelv – én pontosan tudom, mennyi kihívást rejthet.

1994-ben, miután 57 napot töltöttem a Bajai Kórház intenzív osztályán, Budakeszire kerültem az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) agysérült osztályára, az 5-ös épületbe. A jobb kezem béna volt, és még most is az. Ott meg kellett tanulnom, hogyan öltözködjek, fürödjek, közlekedjek önállóan. Minden nap volt torna, és logopédushoz is jártam.

Pontosan tudom, mit jelent újra megtanulni magyarul beszélni. Az agysérülésem miatt afázia alakult ki nálam, amely azokat a nyelvi zavarokat foglalja magába, amelyek a korábban kialakult nyelvi képességeket érintik.

Bár tudtam beszélni, csak egyes szavakat használtam – a ragozás viszont gondot okozott. Még most sem megy tökéletesen. Egyszer egy logopédusnál tanultam beszélni, és nagyon érdekes módszert alkalmazott. Az asztalra játékállatokat rakott ki, és én arra gondoltam, hogy ez biztosan a ragozás gyakorlására szolgál.

A logopédus megkérdezte tőlem: „Hogyan mondjuk többes számban például a ló szót?” Mondhattam volna „lovak” vagy „lovakkal”, de én egyszerűbben fogalmaztam: „sok ló.” A logopédus elnevette magát.

Az OORI-ban nagyjából megtanultam beszélni, de hazatérésem után is folytatni kellett a logopédiai fejlesztést. Édesanyám keresett nekem egy logopédust – Rózsikát, aki Bácsalmáson, az iskolában dolgozott. Talán ha ő nincs, ma sem tudnék rendesen beszélni!

Ahogy visszaemlékszem, Rózsika egy kiváló logopédus volt. Lelkiismeretesen segített nekem, heti egy-két alkalommal jártam hozzá pár hónapig. Ő nemcsak logopédus volt számomra, hanem egy olyan személy, aki igazán fontos lett az életemben.

Majd ahhoz video illik. Elmondom sajátom történt, mint most, ha kíváncsi vagy, írd meg, én pedig elmondom?- Aki nem ismert engem , olvasd el youtube oldalon, a csatornám leírás" https://www.youtube.com/@attilagrunfelder6416 " így megérti engem gondolom”. Ha, tetszik iratkozz fel a YouTube csatornámra. Üdv:Egér. Köszönöm, ezt elolvastad