Az ember tragédiája
drámai költemény 3 részben
A NEMZETI SZÍNHÁZ 2002.március 15-i előadása
Író: Madách Imre
Rendező: Szikora János
Díszlet: Milorad Krstiæ
Jelmez: Tresz Zsuzsanna
Zene: Márta István
Koreográfus: Juronics Tamás
Dramaturg: Telihay Péter
Rendező munkatársa: Herpai Rita, Lencsés István
Színészek:
Szarvas József - Ádám
Pap Vera - Éva
Alföldi Róbert - Lucifer
Raksányi Gellért - Mihály arkangyal, Első a népből, Kriszposz, Első udvaronc,
Korcsmáros, Luther
Bodrogi Gyula - Ráfael arkangyal, Második a népből, Második udvaronc,
Bábjátékos, Michelangelo
Bitskey Tibor - Gábor arkangyal, Harmadik a népből, Therszisztész,
Negyedik udvaronc, Ékszerárus, Pláto
Berek Kati - Föld szelleme, Anya
Hirtling István - Catulus, Rudolf császár, Márki, Nyegle
Kőszegi Ákos - Második demagóg, Harmadik udvaronc, Saint-Just, Első gyáros
Demeter András - Péter Apostol, Agg eretnek, Tiszt, Második munkás
Székhelyi József - Pátriárka, Tudós
Varga József - Első athéni polgár, Barát, Robespiere, Első munkás
Kiss Jenő - Első demagóg, Első bizánci polgár, Második gyáros, Aggastyán
Kovács Lajos - Eszkimó
Mészáros Tamás - Rabszolga, Negyedik bizánci polgár, Tanítvány, Első tanuló
Kristán Attila - Kimón, Második bizánci polgár, Ifjú, Második tanuló
Barabás Botond - Második athéni polgár, Harmadik bizánci polgár, Sans-culotte,
Katona
Básti Juli - Hippia, Cigányasszony
Gubík Ági - Cluvia, Kéjhölgy
Sztárek Andrea - Heléne, Anya
Hőgye Zsuzsa - Szolgáló Athénban, Ibolyaárus
Czeglédi Eszter - Khárisz, Bizánci boszorkány, Első polgár leány
Orosz Barbara - Erosz, Bizánci boszorkány, Második polgár leány
Az ember tragédiáját az irodalomtörténet jellegzetes XIX. századi műformaként
tartja számon mint az emberiség-költemény világirodalmi vonulatának
(Goethe: Faust, Byron: Manfred, Shelly: A megszabadított Prométheusz) kiemelkedő
alkotását. Az elfogadott értelmezés szerint műfaji és poétikai ihletői
elsősorban az európai romantika lírai drámái voltak, amelyekben a színpadi
konfliktus helyett a gondolati líra az elsődleges, világképi előzményei között
pedig a hegeli dialektikus történelemszemlélet, a különböző pozitivista
irányzatok és a voltaire-i deista istenkép is szerepel.
Az ember tragédiájának első színpadi előadására Paulay Ede rendezésében
1883. szeptember 21-én kerül sor a Nemzeti Színházban. Az első előadáson
Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert pedig Gyenes László alakította.