Korrupciót keresett Presmann

David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete január 23-án ellátogatott Debrecenbe és Hajdú-Bihar megyébe. Sok mindenkivel találkozott. Találkozott például Debrecenben az Alternatív Közösségek Hálózatával, ez a helyi sorosista gittegylet. Aztán megnézte az épülő akkumulátorgyárat, nyilván ezzel összefüggésben elszaladt Mikepércsre, ahol találkozott az Anyák a Környezetért Egyesület tagjaival. Ez nem volt egy nagy találkozó, mert ők mindösszesen négyen vannak. Összefutott még L. Ritók Nóra ellenzéki aktivistával, és megnézte az ő alapítványának a valamely programját. Egyszóval David Pressman nagykövet, mint az eddigiekből is látszik, eleget tett azon követelménynek, hogy mint nagykövet nem vesz részt a magyar belpolitikában, kizárólag a két ország közötti jó viszony ápolására szorítkozik. Egy fontos dolgot jegyezzünk még meg. Illetve kettőt. Elment még a nagykövet úr a Lombkorona sétányhoz is, amely, mint tudjuk, a rettenetes magyarországi korrupció egyik szimbóluma. Volt viszont egy hely Debrecenben, ahová nem ment el. 1944 második felében az Egyesült Államok légiereje négyszer bombázta Debrecent. Olyan rendkívül fontos, katonailag nagyon fontos létesítményeket bombáztak le, mint a Debreceni Köztemető, a Debreceni Egyetem, a Debreceni Nagytemplom, illetve a debreceni vasútállomás. Ezekben a bombatámadásokban több mint háromezer ártatlan debreceni civil vesztette életét, és Debrecen város az ő emlékükre épített, emelt egy emlékművet. Nos, Pressman nagykövet egy helyre nem ment el. Ehhez az emlékműhöz, hogy az ártatlan debreceni áldozatok emlékére legalább egy szál virágot letegyen. Azt hiszem, ez is jellemző rá. És akkor röviden térjünk vissza ehhez a bizonyos Lombkorona sétányhoz, amely most már hónapok óta, mint említettem, a magyarországi korrupció csodálatos jelképévé nőtte ki magát. Na, de nézzük meg, hogy mi is a helyzet itt valójában. A Lombkorona sétány ötletével előálló vállalkozó valóban pályázott, és valóban nyert is pénzt, méghozzá uniós forrást, hogy megvalósítsa ezt a pályázatát, ezt az ötletét. Igen ám, de úgy volt a dolog kitalálva, hogy a pályázat önerős, vagyis önerőből megvalósítja, amit kitalált, és aztán majd utólag, uniós pénzből, mint pályázati nyertesnek, ezt ki fogják fizetni. A vállalkozó fel is építette a Lombkorona sétányt, ami, mint mindannyian tudjuk ma már nem létező lombok között vezet, szélhámosság az egész. Majd jelentkezett, hogy akkor szeretné az uniós pénzeket fölvenni. Ekkor jött a magyar állam, és egy vasat sem fizettek ki neki. Magyarán a nagy korrupciós szimbólummal csak az a probléma, hogy nem volt benne korrupció, mert az állam tette a dolgát, és nem fizette ki a szélhámosnál azt a pénzt, amit ő szeretett volna megkapni. Éppen ezért javaslom David Pressmannak, hogy legközelebb inkább a Lánchídon sétáljon egyet Karácsony Gergellyel, és neki tegyen fel kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy hová tűnt másfél milliárd forintnyi közpénz.