Hol vannak az emberjogi szervezetek, amikor az ukránokat nem akarják kiengedni az országukból? – err

​Vajon azért nem láthatjuk az észak-koreai vezető Kim Dzsongun munkatársainak arcát a közös képeken, mert szégyellik, hogy neki dolgoznak vagy azért nem, mert félnek a titkosszolgálatoktól, hogy lenyomozzák őket, esetleg a személyiségi jogok miatt? Erről is szó volt a Skót duda legújabb epizódjában, amelyben Gav Duncan és Kroó Zita arról is beszélgettek, hogy a 18 és 60 év közötti ukrán állampolgárok akkor sem hagyhatják el az országukat, ha már nincs háború. De hol vannak ilyenkor az emberjogi szervezetek, a Társaság a Szabadságjogokért vagy épp az Amnesty International? Hiszen ez a személyi szabadság korlátozása, ráadásul az ukrán diplomaták szíve se húz vissza a lerombolt országba, ezért le akarják cserélni őket, de a húszból csak egy tért haza. Kiürül az ország és senki nem megy majd vissza? Mindeközben az MSZP még mindig a balatoni szabadstrandokért harcol, mintha nem tudnák, hogy a déli parton se szeri, se száma a ezeknek, de azért az északin is találunk ilyen helyet. Figyelmen kívül hagyják persze azt is, hogy ahol mégis fizetős az azért van, mert az bevételi forrást jelent az önkormányzatnak. Innentől kezdve az önkormányzatokra és nem a kormányra kellene mutogatni. ​