Rettegett Iván. (1944).

A XV. századi véreskezű cár története. Chaplin újévi táviratban gratulált: "... a legnagyobb történelmi film, mely valaha készült". "Puskin és Musszorgszkij után, Eizensteinnek sikerült először univerzális (világ)jelentőségű tragédiát alkotni Oroszországban" (Naum Kleiman).
"Vannak filmek, amelyek határtalanul messze állnak a közvetlen megfigyelés elveitől. Eizenstein Rettegett Ivánja ilyen. Nem csupán hieroglifa már önmagában is, hanem egészében is hieroglifákból áll, nagyokból és kicsikből meg még kisebbekből. Mindazonáltal ennek a filmnek hihetetlenül erőteljes a zenei-ritmikus szerkezete. A jelenetrészek váltogatása, a plánváltások, a kép és a hang kombinációja - mindez olyan finoman van kidolgozva, olyan szigorúan, olyan törvényszerűen, ahogyan csak a zene építkezik" (Andrej Tarkovszkij)...