A székely, magyar, avar ősi írás nyomában | Honi felderítés

A fabotok elkorhadtak az évszázadok alatt, így jobbára csak néhány, kőbe és csontba vésett rovásírásos nyelvemlékünk maradt ránk a múltból. A rengeteg megválaszol(hat)atlan kérdés mellett szerencsére egyre többet tudunk a magyarok ősi írásáról, amely ugyanakkor nemcsak a régi időkbe nyúló érdekesség, hanem ma is életképes dolog. A rovásírást nem használó magyarok számára ismeretlen élmény úgy írni, hogy minden egyes hangnak külön betűjele van – pedig ennek a kultúránk gazdagításán túl nyelvfejlesztő haszna is van. Honnan ered ez a hiedelmekkel és tudományos vitákkal övezett, a magyarságtudathoz is elválaszthatatlanul hozzákapcsolódó írásrendszer? Hogyan használták őseink, és mikor tűnt el, ha egyáltalán eltűnt? Hogyan fejtenek meg a mai tudósok egy ismeretlen feliratot? Hányféle rovásírást használtak a Kárpát-medencében, kik és hányféle nyelvet írtak le ezekkel? A számtalan kérdésből Fehér Bence klasszika-filológus igyekezett minél többre választ adni.