Graham Greene 1932-ben megjelent regényében a nemzetközi pályaudvarokon búcsúzkodó, bőröndökkel siető, vonatra ugró emberek soknyelvű forgatagából választja ki szereplőit. Az isztambuli vonat – Ostende-Köln-Bécs-Budapest-Belgrád-Szófia-Isztambul – útvonala alatt átszeli egész Európát , s közben megismerhetjük a szereplőket: a kóristalányt, aki állandó munka – és szerelem – reményében indul az ismeretlen városba, az alkoholista és leszbikus újságírónőt ki élete nagy riportjáért ugrik a mozgó vonatra, a bécsi rablógyilkost aki a rendőrség elől szeretne egérutat nyerni, a középszerű sikerkönyvszerzőt aki anyagot gyűjt új regényéhez. Az egykor halálra ítélt és angol álnéven élő orvos régi diadalainak színhelyére igyekszik új politika tett reményében – nyomában a piócaszerű újságírónővel és a rendőrséggel. A kalandos, feszült üldözésnek mintegy ellenpontja Carleton a zsidó kereskedő üzleti és szerelmi kapcsolatkötése. E néhány nap alatt végzetszerűen fonódnak egybe a szerteágazó emberi életek, és végül, mire a vonat befut Isztambulba, ha nem is jut el mindenki a céljához, sorsa mégis ki-vagy beteljesedik.
