Ma egy olyan videóval fogunk foglalkozni, amit mind a ketten megnéztünk, és már nagyon vártuk, hogy beszélhessünk róla, mert hogy az OpenAI-nál korábban dolgozó egyik kutató, Andrej Karpati, csinált, mindig úgy van, amikor ő két állás között van, nem tudom, megfigyelted-e, akkor jönnek mindig ki a nagy videói. Csinált most is egy nagyobb videót, három és fél órás videót, arról, hogy hogyan működik a ChatGPT. Most mind a ketten megnéztük ezt a videót, te egy kicsit technikaibb oldalról fogtad meg a dolgot, én pedig jegyzeteltem egy pár oldalt, és ezeket gondoltuk átbeszélni veletek. Igyekszünk rövidre fogni, tehát nagyjából egy órában megpróbáljuk bele sűríteni, meg amennyire lehet, megpróbálunk belemenni a technikai részletekbe, hogy azért elmondjuk, hogy mik voltak azok az eddig nem kimondott, de azért tudott dolgok, amiket felfedeztünk ebben a videóban, hiszen az OpenAI a nevével ellentétben nagyon sokszor nem publikált dolgokat arra, hogy hogyan működik a saját AI megoldásuk, és rengeteg mindenre most itt ebből a videóból fényderülhetett. A videóban részletesen bemutatja, hogy ezek a modellek egy ilyen egydimenziós sorozatra számítanak, és amit ott látnak, ez a szöveg, ez egy ilyen többdimenziós nyelvi szintaktika. A neurális háló az ugye az emberi agyat igyekezett másolni, ebből indultak ki. Az emberi agy úgy néz ki, nagyon vázlatosan, hogy vannak ezek a neurónok, és ezek össze vannak kötve, akszonok, meg dendritek, és ezért a neurális hálóban a paraméterek száma hatalmas, ami lehetővé teszi a modellek számára, hogy egyre pontosabb válaszokat adjanak. Az AI fejlődése tehát nemcsak technikai, hanem etikai kérdéseket is felvet, hiszen a modellek tanítása során felmerülnek a kérdések, hogy honnan származnak az adatok, és hogyan használják fel őket. A videó végén pedig a jövőbeli fejlődési irányokat is érintjük, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a kutatók és a fejlesztők a mesterséges intelligencia területén. Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel a ChatGPT titkait!