A röntgenfelvételekkel és más tudományos vizsgálatokkal elemezett tárgyakat sikerült egyetlen szerkezetként értelmezni, és így megállapították, hogy egy hordozható mini-planetáriummal van dolgunk, ami a készítésekor ismert öt bolygó, valamint a Nap és a Hold mozgását mutatja meg az egyik oldalán, a másikon pedig a nap- és holdfogyatkozásokat, azonban ezeken felül még az ókori olimpiai játékok és három, akkoriban hasonlóan fontos, rendszeresen megrendezett esemény pontos időpontja is leolvasható volt róla.A történészek Cicero beszámolójából tudták, hogy a Szicíliát elfoglaló római konzul és hadvezér, Marcus Claudius Marcellus Arkhimédésztől származó két tárgyat vitt magával a tudós lakhelyéről, Siracusából, miután a város ostromakor a görög bölcset egy katona a nyílt utcán megölte. A legenda szerint Arkhimédész azzal ingerelte fel a katonát, hogy amikor az összetaposta a homokba rajzolt ábráit, a tudós rászólt: Noli tangere circulos meos!, azaz Ne zavard a köreimet!A véletlen különös játéka, hogy éppen az antikütérai szerkezet titkának megfejtése évében, 2006. július 17-én Szardínia szigetén, az olbiai piacon történt ásatáskor találtak egy fogaskerék-darabot, aminek elkészítését a kormeghatározó vizsgáltok alapján Arkhimédész korára becsülték. Ennek anyaga nem a bronz volt, mint az antikütérai mechanizmus esetében, hanem a réz, ami viszont sokkal kevésbé kopik; fogainak alakja pontosan megegyezett az arkhimédészi szerkezet különlegesen kialakított fogaival, miután ugyanolyan lekerekített voltak.Ezzel a megoldással a modernkorban először csak mintegy kétezer évvel később, a 18. században állt elő Leonhard Euler, a zseniális svájci fizikus és matematikus, aki 1736-ban megjelent Mechanica című munkájában említi ezt a lehetőséget.Marcus Claudius Marcellus Arkhimédész két szerkezetét az i. e. 212-ben Rómába vitte, ahol aztán az unokaöccse később megmutatta őket Gaius Sulpicius Gallus-nak, akinek leírását vette át aztán Cicero, aki az i. e. 54-ben írt róluk. Ugyanő említi, hogy amikor i. e. 168. június 22-én Gallus részt vett a macedónok elleni pydnai csatában, akkor a római katonák előre tudták már, hogy a csata előtti éjjelen holdfogyatkozás lesz, amit a macedónok rendkívül szerencsétlen előjelnek tartanak. Cicero feltételezte, hogy Arkhimédész hordozható planetáriuma a római hadvezetés kezében lehetett, és ennek segítségével tudtak előre a holdfogyatkozás beálltáról.Ezt követően már nem maradt fenn más, kézzel fogható beszámoló a szerkezet további sorsáról, csak feltételezések. Annyi azonban tudható, hogy az ifjabb Marcus Claudius Marcellus (a szicíliai győztes azonos nevű unokája) egy ibériai lázadás leverésére ment i. e. 152-ben, négy évvel később pedig a Szenátus tárgyalni küldte Maszinissza numida királlyal, a mai Algéria területére, ám útban Észak-Afrika felé hajótörés következtében meghalt.