Figyelem! A Videa nem kér banki adatokat sem a regisztráció létrehozatalkor, sem a Videa.hu oldalon található tartalom megtekintésekor, illetve ezen funkciók igénybevétele nem igényel díjfizetést. Kérjük, hogy ha erre vonatkozó üzenetet kap a Videa felületén, ne kattintson a benne szereplő hivatkozásokra, és ne adjon meg adatokat!
Please provide the following details precisely:
Specify the subject of the grievance and the facts indicating a probable infringement.
• I declare that I am acting in good faith, and that the information and statements contained in the notification are accurate and complete.
After verifying the request, Videa will initiate the video removal process.
REPORTermészeti környezete, a város alá hajló Duna-ág rendkívül vonzóvá teszi Baját. Központi tere, a Szentháromság tér, melyet a magyarországi Szent Márk térként tartanak számon, három oldalról beépített, egy oldalról nyitott, a Sugovicárnéz, lóhere formában keresztezik az utak.
A város és közvetlen környéke a honfoglalástól folyamatosan lakott területnek számít. Neve török eredetű, amelyet valószínűleg első birtokosától, Bajától nyert. (Baja jelentése: bika.) A város első hiteles írásos említése 1323-ból való.
A törökök 1541-ben megszállták Magyarország középső területét, így Baját is. Egy magyar krónikás így ábrázolja a Bácskát a török hódoltság idején, 1553-ban: “Jó Isten! Mily szomorú képet mutat az egykor legjobb, legtermékenyebb föld; mily elhagyatott itt minden, mennyi vad tanyázik a szántóföldeken és szőlőkben, mily ritka mindenfelé a földműves, ritka az állat, s a pusztaság végtelen.”
A Habsburg császárok vezette felszabadító háborúk 1686-ban érték el a Duna-Tisza közét, s Baján már az 1688-as hadjárat megkezdése előtt megszűnt a török uralom, ismét a Habsburg Birodalom részévé vált.
A várost és határát – mint földesúr – a kincstár (kamara) foglalta le magának. I. Lipót császár 1696. december 24-én szabadalmas kamarai mezővárossá nyilvánította. (A dátummal, Ádám-Éva napjával magyarázható Baja címere, mely az első emberpárt ábrázolja a paradicsomi almafa alatt.)
A török hódoltság, a felszabadító háborúk, a Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult vagy elmenekült népesség helyére telepítésekkel, bevándorlással új népesség érkezett, s kialakult Baja sokszínű nemzetiségi összetétele.
A bajai uradalom 1750-ben a korszak legnagyobb birtokszerzőjeként számon tartott gróf Grassalkovich Antal tulajdona lett. A város főterén álló, barokk stílusú kastélyát eredetileg a kalocsai érsek építtette, de a köztudatban Grassalkovich-kastélyként őrződött meg. (Ma a városháza épülete.)
A város gazdasági fellendülése ebben az időben felgyorsult. A környék gabonakereskedelmének központja volt, innen indultak a terményekkel megrakott hajók a birodalom távoli részei felé. A XVIII. század elejétől a múlt század közepéig 31 céh kapott működésre engedélyt. A környékbeli falvak lakóinak fontos piaca volt a város.
A városban 1840. május 1-jén hatalmas tűzvész tombolt, melynek következtében elpusztult 1282 lakóház és 812 melléképület, 5 templom, a zsinagóga és a kórház, s 46 emberéletet követelt a tűz.
A város önálló élete 1862-ben kezdődött, mikor 722 000 forintért megváltotta magát a Zichy családtól. Baja 1873-ban törvényhatósági joggal felruházott város lett. Első polgármestere a zsidó származású Hauser Mór. Amennyiben meghatározható egy állandóan változó város lelkisége, úgy Bajára – éppen sokszínű nemzetiségi és vallási összetétele miatt – talán a tolerancia a legjellemzőbb.
Baja fejlődése a múlt század közepétől kezdve lelassult. Amilyen arányban nőtt a vasutak, különösen az elsőrendű, egyes országrészeket összekötő fővonalak jelentősége, olyan arányban vesztette el Baja a térségben gabonakereskedelmével és kisiparával játszott vezető szerepét. Nem vesztette el azonban az oktatás, a kultúra szempontjából meghatározó jelentőségét.
A Dunántúllal összekötő vasúti híd 1909-ben elkészült, s bár Baja fontos hídvárossá vált, de gazdasági fellendülést mindez már nem hozott, hiszen az első világháború után Bács-Bodrog vármegye nagyobbik része Jugoszláviához került, Baja határszéli várossá vált.
Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodóját, a trónfosztott IV. Károlyt és feleségét, Zita királynét 1921. november 1-jén különvonattal hozták Bajára, itt szálltak át egy brit monitorra, s hagyták el Magyarországot. A rakparton szerény emlékművet állított a város a következő szöveggel: “IV. Károly Magyarország Felkent Apostoli Királya e helyről hagyta el hazáját és szállt hajóra, hogy az ellenség számkivetésbe vigye őt. Erről emlékezvén Magyarok tanuljátok jobban szeretni a hazát, mint ahogy egymást gyűlölitek.”
Magyarország német megszállása után (1944. március 19.) megkezdődött a zsidók gettókba kényszerítése majd elhurcolása. Baja polgármestere, dr. Bernhart Sándor mindent megtett, hogy enyhítsen a zsidók szenvedésein, a városban az antiszemitizmusnak nem volt bázisa.
A második világháború alatt ugyan nagy károkat nem szenvedett a város, a stratégiailag fontos Duna-hidat azonban a szövetséges légierő 1944. szeptember 21-én felrobbantotta.
Parental lock