Erdély, a fél országnyi hódítmány – Sors/fordító
A népbiztos küldetés – Sors/fordító
Miért politizálunk szüntelenül? – Sors/fordító
A magyar dzsentri bukása – Sors/fordító
A szovjet erőszakhullám keresztény vértanúja – Sors/fordító
A tejhatalom történelemalakító ereje – Sors/fordító
A tejfeldolgozás története jelentéktelennek tűnhet királyok, hadvezérek, országok és háborúk történetéhez képest. A tejhez azonban állatállomány kell, amely fontos eleme volt egy nép gazdaságának, gazdagságának és ezáltal katonai erejének. Az állattartás jellege és jellemző állatai, illetve a tejfeldolgozás módja ugyanakkor sokat elárul a korabeli életmódról, népcsoportok vándorlásáról is, és kiváló lenyomata annak, hogy az emberek a régi időkben milyen jól alkalmazkodtak a lakóhelyükhöz, saját előnyükre fordítva az ottani éghajlati és természeti körülményeket. A magyarság szempontjából még érdekesebbé teszi ezt a dolgot, hogy népünk két összetevőből jött létre: a Nyugat-Ázsia felől jött nomadizálókból és a Kárpát-medencében a késő kőkor óta őshonos földművelők – akkoriban leginkább avar néven illetett – utódaiból. Ezzel a két csoporttal kétféle életmód, kétféle gazdálkodás és kétféle tejfeldolgozás kapcsolódott össze és tagozódott be a Kárpát-medence akkor még rendkívüli sokszínűséget és élelmiszer-gazdagságot kínáló tájaiba. Az állattartás és tejfeldolgozás történetébe, kultúrájába, illetve ezek magyarokat érintő részeibe Bolya Gergely sajtkészítő, kutató avatott be minket.
Facebook
X / Twitter
Tumblr
Reddit
Telegram
WhatsApp
LinkedIn
E-mailValóban bűnös nép a magyar? – Sors/fordító
Elődeink, az avarok– Sors/fordító
Mit tehettünk volna Mohács után? – Sorsfordító
A haladás eszméje – Visszafoglalás
A legszebb öröm a káröröm a tiszásoknál – Rapid
A magyarság őstörténetei – 1. rész – Sors/fordító
A népszerűség nem egyenlő a karizmával – Visszafoglalás
