Szerző: Molnár Ferenc
Cím: Liliom
Eredeti cím: Liliom
Műfaj: próza
Bemutató típusa: bemutató
Bemutató dátuma: 1983.09.30
Társulat: Csiky Gergely Színház, Kaposvár
Színház: Csiky Gergely Színház, Kaposvár, Magyarország
Alkotó/készítő:
rendező: Babarczy László
rendező asszisztens: Czeizel Gábor
diszlettervező: Donáth Péter
jelmeztervező: Donáth Péter
Szereposztás:
Liliom: Lukáts Andor
Juli: Pogány Judit
Mari: Csákányi Eszter
Ficsur: Tóth Béla
Hugó: Gőz István
Linzmann: Krum Ádám
Muskátné: Lázár Kati
Lujza: Lukács Csilla
Hollunderné: Tapodi Gabriella
A Hollunder fiú: Kis-Várday Gyula
Fogalmazó: Koltai Róbert
Kapitány: Koltai Róbert
Berkovics: Balázs Andor
Öreg rendőr: Balázs Andor
Orvos: Hunyadkürti György
Dr. Reich: Hunyadkürti György
Az esztergályos: Cserna Csaba
Kádár István: Cserna Csaba
Budai rendőr: Karácsony Tamás
Első detektív: Karácsony Tamás
Első lovasrendőr: Karácsony Tamás
Második detektív: Tóth Géza
Második lovasrendőr: Tóth Géza
Első kis cseléd: Nagy Adrienn
Második kis cseléd: Németh Judit
Harmadik detektív: Lugosi György
Negyedik detektív: Kósa Béla
Változhat-e az ember, vagy örökre rabjai vagyunk saját gyarlóságainknak? Lehet-e harcolni a kiszolgáltatottság ellen, vagy a végzet elkerülhetetlen? Molnár Ferenc hőse, Liliom kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy ezeket a kérdéseket feltegyük az ő személyén, s történetén keresztül, s próbáljunk rájuk a magunk szájízének megfelelő válaszokat keresni. Találni valószínűleg nem fogunk. Nem az a fontos, hogy az ember milyen véghez ér el – hisz mindegyikünk közös vége a halál – sokkal inkább az, hogy amíg élünk, hogyan élünk, milyen körülmények mentén hozzuk meg döntéseinket? Molnár Ferenc számára a világsikert színpadi szerzőként Az ördög (Vígszínház, 1907) és a Liliom (Vígszínház, 1909) hozza meg. Hatalmas színműírói életművének egyik leghíresebb, legsikeresebb drámája a Liliom, a melegszívű hintáslegény és az egyszerű, de a hintáslegénybe egy életre szerelmes cselédlány megható, szentimentális története. A nyomorult kiscselédeken élősködő ligeti csavargó tizenhat évvel halála után visszatérhet egy órára a földre, hogy megsimogathassa gyerekét. De ahelyett, hogy megsimogatná, maga sem tudja hogyan, ráüt a kezére. Molnár darabja a 20-30-as évek Budapestjét, a kabaré atmoszféráját idézi. Bohócos vásári komédia, de tragédia egyben, ám burleszk is, kiszolgáltatottság, ám diadal: maga az élet.