Itáliai utazásom 3. - 4.

3. rész Az aktuális rész ismertetője: Rossellini és De Sica mellett a neorealizmus harmadik fontos alakja az arisztokrata származású Luchino Visconti volt. Bár az ő hatalmas életműve később jócskán elkanyarodott a neorealizmus világától, ekkor született filmjei óriási mértékben hozzájárultak a filmes gondolkodás fejlődéséhez. Visconti művészetének gazdag szövetéből Scrosese azt az erős zenei érzéket emeli ki, amellyel Visconti képes volt operai megkomponáltságot kölcsönözni a csavargó és a fogadósné drámai szerelmének, vagy éppen a szicíliai szegény halászok küzdelmeinek éppen úgy, mint az arisztokrata Serpieri grófné árulásának.

4. rész Az aktuális rész ismertetője: A neorealizmus rövid tündöklése után az olasz filmművészet diadalútja még hosszan eltartott. Ez elsősorban olyan eredeti és minden szempontból új nyelvet beszélő rendezők feltűnésének volt köszönhető, mint Michelangelo Antonioni és Federico Fellini. Bár merőben más eszközökkel, de mindketten az ember belső világa felé fordultak. Azt mutatták meg, mi zajlik a konszolidálódó társadalomban a régi értékeket és érzelmeket egyre inkább távolinak és megfoghatatlannak érző férfiak és nők lelkében. A Kaland és Az édes élet után már senki sem forgathatott filmet úgy, mint annak előtte.