Ha Jette sejthette volna, hogy mi is vár rá, akkor inkább fel sem bontja az Egészségügyi Hivatal levelét… Ugyanis abból megtudja, hogy a születésekor a kórházban elcserélték…
A nő félbeszakítja a designer-tanulmányait és a szülőfalujában vállal pincérként állást, és az utóbbi pár évben egyedül ő viseli apja, Henrik gondját, aki fokozatosan elveszíti látását, megvakul. Mégis, nap, mint nap minden reggel kimennek együtt a tengerre…
Az igazi életét Jette viszont a környékbeli jómódú családban tölthette volna, a Borgenéknál, a nagy múltú bútorgyártó dinasztiánál. A nő egyáltalán nem a gazdagságra vágyott volna, hanem szerette volna megismerni az igazi, vérszerinti anyját, neki ugyanis nem volt anyja, ugyanis az a nő, aki felnevelhette volna -, még a szüléskor a kórházban meghalt.