Tinédzserként bemutatkozott a Tatabánya élvonalbeli együttesében, majd a fővárosba igazolt, a Spartacus és a TF gárdája után 1994-ben került Dunaújvárosba. Három évet töltött a Dunaferrben, ahol KEK-et nyert 1995-ben, újabb két év múltán előbb a Vasas, majd a Ferencváros következett. Olimpiai ezüstérmes és Európa-válogatott lett, Bécsbe szerződött, a közvetlen európai elithez tartozó Hypo Niederösterreich gárdájához, két évvel később, 2002-ben tért haza, az Alcoa FKC-hoz. Pályafutását Fejérben fejezte be, krónikus saroksérülése miatt. Edzősködni kezdett az utánpótlásban, majd négy éven át dirigálta az NB I-es felnőtteket, 2020-ban mondott le a vezetőedzői posztról. Három éve tévés szakkommentátorként dolgozik férfi és női Bajnokok Ligája meccseken, ami elmondása szerint legalább akkora felkészülést igényel, mint anno az edzősködés.