A Formula–1 1994-ben szabályváltozásokat vezet be, ezekre felkészülni azonban olyan kevés időt kapnak, hogy az autókat vezetni láthatóan kevésbé biztonságos. Imolába érkezik a mezőny, ahol a pálya is rossz állapotban van. Pénteken Rubens Barrichello, Senna pártfogoltja szenved komoly balesetet, szombaton pedig Roland Ratzenberger életét veszti. Senna találkozik Laudával és Prosttal, akik azt tanácsolják neki, hogy indítsa újra a pilóták szakszervezetét, hogy növeljék a biztonságot. Senna és Prost tisztázzák nézeteltéréseiket, Prost pedig azt javasolja, hogy Senna vezesse a szervezetet. Laura Harrison, aki egész eddig a Senna-Prost rivalizálás körüli szenzációhajhászásból él, látja, hogy Senna mennyire törődik a többi pilótával, és ezért egy dícsérő cikket készül írni róla, Senna pedig beleegyezik ebbe.
Másnap Senna dühére Balestre utódja, Max Mosley nem fújja le a versenyt, mégse lép vissza, hiába kéri erre Sid Watkins is. Újabb baleset történik a rajt után, és a biztonsági autós fázist követően Senna az élen halad, de elveszíti az uralmát az autója felett, nekiütközik a falnak és meghal. Világszerte gyászolják őt, Harrison elkészíti az újságcikkét, a készített hangfelvételeket pedig elküldi a Senna családnak.