Számos koppenhágai lakos sorsa összefonódik, amikor a II. világháborúban tévedésből lebombáznak egy gyerekekkel teli iskolát.1945. március 21-én a brit Királyi Légierő a Gestapo koppenhágai főhadiszállását bombázta le. A rajtaütés végzetes következményekkel járt, mivel néhány bombázó véletlenül egy iskolát vett célba, és több mint 120 ember halt meg, közülük 86 gyermek.
1944-45 fordulóján a Gestapo a dán ellenállási mozgalom több tagját is elfogta. A rabokat – mint ahogyan a nyomozás során összegyűlt dokumentumokat is – a koppenhágai Shell-háznak nevezett épületben tartották. A brit SOE (Special Operations Executive) – melynek feladata többek között a németek által megszállt országokban működő ellenállási mozgalmak támogatása volt – megszervezett egy légitámadást a Gestapo központja ellen. A Karthágó hadművelet során a tetőmagasságban repülő gépek három hullámban támadtak. A városba érve az első egyik tagja egy oszlopnak ütközött, és lezuhant egy iskola közelében. A másik két raj pilótái meglátták a füstöt, s mivel azt hitték, hogy a célpont ég – az alacsony magasság miatt rádiócsendben repültek, ezért nem tudták egymást értesíteni –, a két hasonló épületet összekeverve a francia Jeanne d'Arc katolikus iskolát kezdték bombázni. Ráadásul késleltetett robbanású bombákat használtak, így a pusztítás a szokásosnál is nagyobb volt.