Anafilaxia- Oltások és Eugenika

1902-ben egy párizsi doktor, Charles Richet és kollégája megállapították, hogy egy hatóanyag kis dózisának beadása után egy hetekkel későbbi következő adag veszélyes reakciót válthat ki. Egy fehérje adminisztrálása állatokba vagy emberekbe az immunrendszer érzékenyítését okozza az adott fehérjével szemben. Ez az immunválasz, amelyet publikációiban anafilaxiának nevezett el változtatta meg jelentősen az immunreakciókról szerzett addigi ismereteket. Kimutatták, hogy fehérjeanyag vakcina formájában történő beadása mélyrehatóan és tartósan módosítja a testnedvek kémiai összetételét. Felfedezéséért 1913-ban Nobel-díjat kapott. Az eseményen tartott előadásában feltárta, hogy a szervezet az első injekció beadásakor nem reagál olyan erősen, vagy egyáltalán nem reagál, de egy második expozíció esetén az immunrendszer nagy sebességre kapcsol, és ez a fokozott reakció, amit anafilaxiának nevezett el veszélyes állapotot idézhet elő és akár végzetes is lehet. Az anafilaxia lényegében a szervezet szélsőséges védekezése a véráramba közvetlenül bejutó idegen anyagokkal szemben (kolloid, fehérje, toxin). A felfedezés megkérdőjelezi a modern orvostudomány vakcinabiztonságról a publikum felé közvetített pozitív üzenetét.

Forrás: Szkeptikus Kerekasztal
https://odysee.com/@SzkeptikusKerekasztal:9/Anafilaxia:0