’56 legelfeledettebb áldozatai – Honi felderítés
Történelmietlen ellentét – Honi felderítés
A Magyar Királyság fő katonanépe – Honi felderítés
Hazánk „alapító okirata”, a vérszerződés – Honi felderítés
Nem tudtuk megoldani a középkori és kora újkori „migrációs válságot” – Honi felderítés
Beszivárgás vagy bemenekülés a biztonságba és jólétbe a veszély elől, hazatérés helyett ottfelejtődés a háborús veszély elmúltával, láthatatlanság a hatóságok számára, adóztathatatlanság, törvényes autonómia nélkül is saját szabályok szerint élés egy idegen hatalom alatt, felszaporodás, majd gyűlölködő szembefordulás a befogadó országgal – nem, ez nem a jelenkori migrációs válság leírása, hanem a románok magyarországi megjelenésének és szaporodásának története. Aligha van még egy ilyen szerencsés nép Európában, hiszen nemcsak biztonságos életet kaptak Magyarországon az oláh pásztorok és leszármazottaik, hanem Erdélyben protestáns–katolikus versenyfutás kezdődött a román hívek becsábításáért, és ezt a felekezetek a kiművelésükkel akarták véghez vinni. A szellemi támogatást, román nyelvű könyveket, iskolákat köszönték szépen, de maradtak ortodoxok, ráadásul a román nemzeti öntudat is megszülethetett így – Erdélyben. Magyarország nemcsak a románok sokasodását biztosította, hanem szellemi értelemben is kinevelte önmaga ellenségét, hiszen a folyamatos bevándorlás miatt egyre jobban felduzzadó románság elég hamar rádöbbent, hogy neki tulajdonképpen ősellenségei a magyarok, akiket minden adódó alkalommal elkezdett irtani. A románok erdélyi többségbe kerülését, hihetetlen demográfiai sikerét és balkáni középhatalommá válását Köő Artúr történész részletezte.
A legmagyarabb katona, a huszár – Honi felderítés
A történelem titkos alakítói – Honi felderítés
Ha elfelejtjük, végleg elveszik – Honi felderítés
Így tartottuk meg Sopront Trianon után | Honi felderítés

Facebook
X / Twitter
Tumblr
Reddit
Telegram
WhatsApp
LinkedIn
E-mail