Toi le venin 1958

Pierre, a munkanélküli költő egy éjszaka a francia Riviérán kószál, amikor egy fehér luxusautó megáll mellette, és a benne ülő szőke nő leszólítja. Elhagyatott tengerparti útra hajtanak, ahol a nő felkínálkozik, aztán kidobja a férfit a kocsiból, ráadásul megpróbálja elgázolni. Pierre a rendszám alapján kideríti a titokzatos idegen személyazonosságát és felkeresi. Nagy meglepetésére egy tengerparti villában köt ki, ahol a rendkívül bájos és visszafogott Helene-t találja, aki elképedve hallgatja a történetet és láthatólag mit sem tud az egészről. Csakhogy a nő együtt él tolószékhez kötött, nyomorék húgával, az akaratos és szeszélyes Evával, és Pierre csakhamar a két káprázatos szőkeség bűvkörébe kerül...
Robert Hossein harmadik közös filmje akkori feleségével, Marina Vladyval, afféle családi vállalkozásnak is tekinthető: a zenét a rendező-színész apja írta, Helene szerepében pedig Vlady édestestvérét, a különleges szépségű Odile Versoist láthatjuk. A film egész hangulata a késői amerikai noirokat idézi, leginkább Robert Aldrich A nagy kés című filmjét, a feszült, egyetlen luxusvillában játszódó pszichodrámát eleveníti fel.
Néhány évvel ezelőtt a Gaumont az elfeledett francia filmek sorozatán belül kiadta a Toi...le venint, nem annyira "nagy alkotásként", mint különlegességként.