Molnár Ferenc - Liliom (Csiky Gergely Színház, Kaposvár)

Szerző: Molnár Ferenc

Cím: Liliom

Eredeti cím: Liliom

Műfaj: próza

Bemutató típusa: bemutató

Bemutató dátuma: 1983.09.30

Társulat: Csiky Gergely Színház, Kaposvár

Színház: Csiky Gergely Színház, Kaposvár, Magyarország

Alkotó/készítő:

rendező: Babarczy László

rendező asszisztens: Czeizel Gábor

diszlettervező: Donáth Péter

jelmeztervező: Donáth Péter

Szereposztás:

Liliom: Lukáts Andor

Juli: Pogány Judit

Mari: Csákányi Eszter

Ficsur: Tóth Béla

Hugó: Gőz István

Linzmann: Krum Ádám

Muskátné: Lázár Kati

Lujza: Lukács Csilla

Hollunderné: Tapodi Gabriella

A Hollunder fiú: Kis-Várday Gyula

Fogalmazó: Koltai Róbert

Kapitány: Koltai Róbert

Berkovics: Balázs Andor

Öreg rendőr: Balázs Andor

Orvos: Hunyadkürti György

Dr. Reich: Hunyadkürti György

Az esztergályos: Cserna Csaba

Kádár István: Cserna Csaba

Budai rendőr: Karácsony Tamás

Első detektív: Karácsony Tamás

Első lovasrendőr: Karácsony Tamás

Második detektív: Tóth Géza

Második lovasrendőr: Tóth Géza

Első kis cseléd: Nagy Adrienn

Második kis cseléd: Németh Judit

Harmadik detektív: Lugosi György

Negyedik detektív: Kósa Béla

Változhat-e az ember, vagy örökre rabjai vagyunk saját gyarlóságainknak? Lehet-e harcolni a kiszolgáltatottság ellen, vagy a végzet elkerülhetetlen? Molnár Ferenc hőse, Liliom kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy ezeket a kérdéseket feltegyük az ő személyén, s történetén keresztül, s próbáljunk rájuk a magunk szájízének megfelelő válaszokat keresni. Találni valószínűleg nem fogunk. Nem az a fontos, hogy az ember milyen véghez ér el – hisz mindegyikünk közös vége a halál – sokkal inkább az, hogy amíg élünk, hogyan élünk, milyen körülmények mentén hozzuk meg döntéseinket? Molnár Ferenc számára a világsikert színpadi szerzőként Az ördög (Vígszínház, 1907) és a Liliom (Vígszínház, 1909) hozza meg. Hatalmas színműírói életművének egyik leghíresebb, legsikeresebb drámája a Liliom, a melegszívű hintáslegény és az egyszerű, de a hintáslegénybe egy életre szerelmes cselédlány megható, szentimentális története. A nyomorult kiscselédeken élősködő ligeti csavargó tizenhat évvel halála után visszatérhet egy órára a földre, hogy megsimogathassa gyerekét. De ahelyett, hogy megsimogatná, maga sem tudja hogyan, ráüt a kezére. Molnár darabja a 20-30-as évek Budapestjét, a kabaré atmoszféráját idézi. Bohócos vásári komédia, de tragédia egyben, ám burleszk is, kiszolgáltatottság, ám diadal: maga az élet.