Madách Imre: Az ember tragédiája - 3. felvonás (Nemzeti Színház - Nyitóünnepség)

Az ember tragédiája

drámai költemény 3 részben

A NEMZETI SZÍNHÁZ 2002.március 15-i előadása

Író: Madách Imre

Rendező: Szikora János

Díszlet: Milorad Krstiæ

Jelmez: Tresz Zsuzsanna

Zene: Márta István

Koreográfus: Juronics Tamás

Dramaturg: Telihay Péter

Rendező munkatársa: Herpai Rita, Lencsés István

Színészek:

Szarvas József - Ádám

Pap Vera - Éva

Alföldi Róbert - Lucifer

Raksányi Gellért - Mihály arkangyal, Első a népből, Kriszposz, Első udvaronc,

Korcsmáros, Luther

Bodrogi Gyula - Ráfael arkangyal, Második a népből, Második udvaronc,

Bábjátékos, Michelangelo

Bitskey Tibor - Gábor arkangyal, Harmadik a népből, Therszisztész,

Negyedik udvaronc, Ékszerárus, Pláto

Berek Kati - Föld szelleme, Anya

Hirtling István - Catulus, Rudolf császár, Márki, Nyegle

Kőszegi Ákos - Második demagóg, Harmadik udvaronc, Saint-Just, Első gyáros

Demeter András - Péter Apostol, Agg eretnek, Tiszt, Második munkás

Székhelyi József - Pátriárka, Tudós

Varga József - Első athéni polgár, Barát, Robespiere, Első munkás

Kiss Jenő - Első demagóg, Első bizánci polgár, Második gyáros, Aggastyán

Kovács Lajos - Eszkimó

Mészáros Tamás - Rabszolga, Negyedik bizánci polgár, Tanítvány, Első tanuló

Kristán Attila - Kimón, Második bizánci polgár, Ifjú, Második tanuló

Barabás Botond - Második athéni polgár, Harmadik bizánci polgár, Sans-culotte,

Katona

Básti Juli - Hippia, Cigányasszony

Gubík Ági - Cluvia, Kéjhölgy

Sztárek Andrea - Heléne, Anya

Hőgye Zsuzsa - Szolgáló Athénban, Ibolyaárus

Czeglédi Eszter - Khárisz, Bizánci boszorkány, Első polgár leány

Orosz Barbara - Erosz, Bizánci boszorkány, Második polgár leány

Az ember tragédiáját az irodalomtörténet jellegzetes XIX. századi műformaként

tartja számon mint az emberiség-költemény világirodalmi vonulatának

(Goethe: Faust, Byron: Manfred, Shelly: A megszabadított Prométheusz) kiemelkedő

alkotását. Az elfogadott értelmezés szerint műfaji és poétikai ihletői

elsősorban az európai romantika lírai drámái voltak, amelyekben a színpadi

konfliktus helyett a gondolati líra az elsődleges, világképi előzményei között

pedig a hegeli dialektikus történelemszemlélet, a különböző pozitivista

irányzatok és a voltaire-i deista istenkép is szerepel.

Az ember tragédiájának első színpadi előadására Paulay Ede rendezésében

1883. szeptember 21-én kerül sor a Nemzeti Színházban. Az első előadáson

Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert pedig Gyenes László alakította.