Három szín: Piros (1993) - Krzysztof Kieślowski

Krzysztof Kieślowski Három szín trilógiája a filmművészet egyik legérdekesebb és legértékesebb darabja. A három tétel a francia nemzeti lobogó három színét kapcsolja a forradalom három jelszavához: szabadság, egyenlőség, testvériség. A trilógia egyes darabjai e gondolatok köré csoportosulnak, de nem direkt módon, valamiféle tablót festve a történelemről, hanem az eszme lényegét, örök tanulságát megragadva. A filmek egyszerű történeteit, szinte banális sorsait áthatja a minden korban érvényes alapkérdések utáni kutatás, a művész vívódása, hogy megtalálja a válaszokat.

A Piros a trilógia befejező, és egyben szintetizáló része, melyben a rendező megtalálja az egyetlen megtalálható és kimondható végső választ.

"A Piros hősnője fogoly, fotómodellként a konzumkultúrához, magánemberként egy kisszerű, szeretni sem képes, ám féltékenykedő fickóhoz láncolva. Megismerkedik egy bíróval, aki aktív korában legálisan, nyugdíjba vonultan illegálisan ítélkezik embertársai fölött. Az emberek rosszak - mondja. Nem, csak erőtlenek - válaszolja a lány, s a fogolyléten túlra mutatóan minden gesztusa, ellentétben az ítélkezőével, részvéttel teli. Kapcsolatuk az idegenségtől közelít a szeretet felé, mígnem a bíró följelenti magát, s egyszer csak álmodni is képes: boldog jövőt álmodik - nem magának - a lánynak." (Reményi József Tamás)