A boldogság nyelvtana

A brazíliai Amazonas-vidék egyik távoli részén, főként a Maici folyó mentén él a Pirahã nép, egy kis létszámú őslakos közösség, amely hosszú időn át megőrizte sajátos nyelvét, kultúráját és hagyományos életmódját.

Mindennapjaik szorosan kapcsolódnak az őket körülvevő természethez. Halásznak, vadásznak, és rendkívül részletes ismeretekkel rendelkeznek környezetük növény- és állatvilágáról.

Daniel Everett fiatal misszionáriusként érkezett hozzájuk azzal a céllal, hogy keresztény hitre térítse őket. A Pirahãk között töltött hosszú évek azonban váratlan fordulatot hoztak: végül bizonyos értelemben ők „térítették meg” őt. Életmódjuk és világszemléletük arra késztette, hogy felülvizsgálja saját hitét, miközben nyelvük kutatása a modern nyelvészet egyik nagy vitáját indította el.

Everett szerint a jelenre összpontosító szemlélet nyelvük sajátosságaiban is tükröződik — innen ered a film címében megfogalmazott „boldogság nyelvtana” gondolata.

A boldogság nyelvtana (The Grammar of Happiness) című dokumentumfilm a Pirahã közösség életét, különleges nyelvét és Everett több évtizedes kutatásait mutatja be.

A modernizáció hatásai azonban már őket is elérték, és ezzel együtt fokozatosan változik az a kultúra és életforma is, amelyet generációkon át megőriztek.

Az Őslakos Népek Világnapja, amelyet minden év augusztus 9-én tartanak, emlékeztethet arra, hogy a modern életforma csupán egy az emberi élet számos lehetséges formája közül. Miközben ezek a közösségek egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek a modern világgal, életmódjuk még ma is olyan tapasztalatokat őriz a jelen megéléséről, a közösségről és a természettel való együttélésről, amelyekből mi is tanulhatunk.